Vonal rajzolása 1 - PowerPoint 2010

Egyenes vonal

rajzolás:
1. Katt a vonal szimbólumra - lásd a képen, vagy Beszúrás/Alakzatok/Vonal szimbólum.
2. Vonal tervezett kezdőpontjában katt az egérrel és nyomva tart.
3. Egér húzása, vonal végpontjánál felengedni.
4. Kész.

érdekesség:
Ha a vonal szimbólum kijelölése után egyszerűen csak egyet kattintunk, a PowerPoint rajzol nekünk egy 45 fokban döntött rövid vonalkát.

trükk:
"shift" nyomva tartásával lehet merőleges illetve vízszintes vonalat húzni.

Szöveg a prezentációban

Az ember agya nem képes egyszerre olvasni és a hallott információkat feldolgozni. 

Nem, nem képes.

Az ember agya nem képes egyszerre olvasni és a hallott információkat feldolgozni. 

Tessék kipróbálni.

Vagy ez, vagy az.

Ez iszonyú fontos dolog.

Ez azt jelenti, hogy amikor előadunk, és van egy prezentációnk is, és teleírjuk a diákat szöveggel, akkor

1) A közönség egy része a diákat fogja olvasni és egyáltalán nem fog ránk figyelni (20%).

2) A közönség egy része ránk fog figyelni (0,002%).

3) A közönség egy része összezavarodik a párhuzamos információtól és semmire nem fog igazán figyelni, ettől pedig  unatkozni kezd és elalszik (79,998%).


Ezt kivédendő praktikus ötletek:

a) Kevés szöveg, kevés szöveg, kevés szöveg.

b) Egy szó, vagy kettő, de maximum annyi, amennyi egy pillantással befogadható.

c) Ha hosszabb szöveget, pl. 1 mondatot (max. 1 mondat!!!), idézetet írtunk fel, hagyunk időt arra, hogy elolvassák.

d) Nem, ne olvassuk fel. Hagyjunk időt rá, hogy elovassák. Addig beszéljünk valami kevésbé fontosról, vagy köszörüljünk torkot, vagy sétáljunk innen oda, vagy onnan vissza.

5 gondolat...az animációról

Nem, nem rajzfilmről lesz szó. Az animáció az, amikor a különböző objektumok külön-külön, egyesével jelennek meg, valamilyen mozgással egybekötve (pl. beúszik balról).

1. Akkor jó, ha nem öncélú, ha a mozgás akkor és ott van jelen amikor valamit hangsúlyozni kell.

2. Itt is, mint mindenben, az arányok fontosak. Mondhatnék szabályokat, hogy ne használjunk többféle animációt egy prezentációban, vagy hogy csak kétfélét, vagy háromfélét, de mindegyikre tudok ellenpéldát is mondani. A lényeg az, hogy a nézőnek ne legyen tőle hányingere - nem azért, mert annyira ronda, hanem mert túl sok benne a mozgás.

3. Nem muszáj animálni. Egy prezentáció animáció nélkül is lehet tökéletes.

4. A prezentációt slideshare-re felrakva az animációk elvesznek. Ilyenkor azt lehet csinálni, hogy az animációt úgy próbáljuk helyettesíteni, hogy több diát - gyakorlatilag fázisábrákat - készítünk.

5. Előadás előtt - felkészülés alatt-  tanuljuk meg a prezentáció animácóját is, hogy tudjuk mikor kell kattintani.

Mitől jó? #5

Találtam egy ilyet. A mérnökségről szól, vitaindítónak készítették az alkotók, még 2008-ban. A hangulatkeltése kiváló, mire a végére értem, egészen büszke lettem rá, hogy mérnök vagyok.

A középen kicsit sokat kell olvasni, de én ezt most elnézem nekik.:)

Nézzétek meg!

Áttűnések beállítása - PowerPoint 2010

Áttűnésnek hívják annak a módját, ahogy az egyik dia átvált a másikba. Ezt olyan fontos dolognak tartották a PowerPoint tervezői, hogy külön menüpontot is kapott: ez az Áttünések menüpont.

(Az Animációk menüpont a következő - az animációk jelentik azokat a mozgásokat, amik a dián belül történnek.)

Bizonyos iskolák szerint nem szabad áttünéseket használni, mert bazári lesz tőle a prezentáció (sőt sokan az animációról is ezt gondolják). Szerintem az áttünés is csak egy eszköz, amit lehet jól, vagy rosszul használni és teljes mértékben rajtunk múlik, hogy mennyire tudjuk megtalálni a helyét a prezentációnkban. Persze erőltetni nem kell, a prezentáció áttünés nélkül is prezentáció.

Visszatérve a bazárira, a mostanában a hírekben gyakran szereplő Prezi technikája tualjdonképpen egy olyan prezentációs eszköz, ahol különleges szerepet kap maga az áttünés. Ott az áttünés valójában a zoomolás, ki és be.

Szóval tűnjünk át bátran. Beállítása végtelenül egyszerű:

1. Legyen aktuális a második dia. Az áttünés, mint információ, a követő diához kapcsolódik, azaz ott kell beállítani.
2. Lépjünk át az Áttünések fülre. Alapbeállításként a "Nincs" típusú áttünés van beállítva.
3. Az ablakot, ahol az áttünés-tipusok láthatók, ki tudjuk nyitni az ablak jobb szélén lévő, lefele nyílra kattintva.
4. Próbáljuk ki az összes lehetőséget, ha úgy tetszik. Amint kiválasztunk egyet, rögtön bemutatásra is kerül a képernyőn az effektus.
5. Bizonyos effektekhez további beállításokat is eszközölhetünk az "effektus beállításai"-val. Itt jellemzően irányokat lehet beállítani, hogy merre történjen az áttünés.

Személyes tanácsom, hogy illeszük az áttünéseket a tartalomhoz. Ahol témaváltás van a prezentációnkban, ott be lehet rakni egy látványosabb, intenzívebb áttünést, a többi helyen pedig lehet egyszerűen "Nincs", vagy valamilyen szolidabb megoldás.

Túl sok féle áttünés hányingert és szédülést okozhat, erre figyeljünk oda.

Mitől műszaki?

Sokat gondolkodtam azon, hogy miben különbözik egy "műszaki" prezentáció egy "nem műszaki" prezentációtól. 

Például attól, hogy a közönség egy speciális kör, általában mérnökök, vagy valamilyen okból műszaki területre tévedt laikusok (politikusok, projektmenedzserek, stb.) A mérnök - legyen az bármilyen is - járt valamilyen iskolába, így lett belőle mérnök, és ebben az iskolában magába szívott valamit (ki többet, ki kevesebbet) abból, amit úgy hívnak, hogy mérnöki gondolkodás.

(Kitérés. Az egyetemen tanultam francia szaknyelvet, egy fél évig talán, összesen. Az egyetlen dolog, ami megmaradt, az egy mondat - magyarul - amit a tanárnőnk mondott arról, hogy mire jó az egyetem. Azt mondta, hogy lehet, hogy mindent elfelejtünk, amit itt öt év alatt tanulunk, de amit biztosan magunkkal viszünk, az a szemléletmód. Kapni fogunk egy szemléletmódot, ami attól kezdve meg fogja határozni a világlátásunkat. És ebben szerintem nagyon igaza volt. Egy mérnök, az mérnök, és mérnökül kell hozzá beszélni. A közgazdászhoz meg közgazdászul, de ez majd egy másik blogban.)

Aztán ami még jellemző a műszaki prezentációra, hogy műszaki rajzokkal van tele, mivel olyan témákról szól, amiknek a megértéséhez elengedhetetlen a rajzi ábrázolás.

Aztán ami még nagyon érdekes sajátosság, hogy  van Tárgya. Általában szól valamiről. Egy gyártmányról, egy projektről, egy fejlesztésről, egy kutatásról. Most mondhatná bárki, hogy minden prezentációnak van tárgya, ami igaz is, de Tárgya nincs. A műszaki prezentációban a Tárgy nagyon-nagyon sokszor kézzel fogható.

A három dologból, amit összeszedtem, kettő tűnik izgalmasnak: a közönség, és a műszaki rajz. Ezekről lesz majd még szó.

5 gondolat...a prezentáció helyszínéről

Furcsa tanácsok jönnek, de hatásosak.

1. Törekedjünk rá, hogy tudjuk, hol fogunk előadni. Konferenciákon előző nap, vagy reggel, nyitás előtt, lopódzunk be, nézzünk körbe a terembe, álljunk ki a vászon elé, nézzünk végig a széksorokon. Szokjuk a helyzetet.

2. Mikor gyakorolunk az előadásra, képzeljünk magunk elé a termet és az embereket is. Lássuk, hol a vászon és hol van gép.

3. Ha rajtunk múlik, hogy hova kerül a vászon, akkor intézzük úgy, hogy azt mindenki lássa (ez evidensnek tűnik, de hányszor nem sikerül!). Ablak mellé, elé, ahol tűz be a nap, lehetőleg ne rakjuk, semmi nem fog rajta látszani. A surlófénnyel szintén vigyázzunk.

4. A mesterséges világítással addig játszunk, míg meg nem találjuk az ideális megoldást. Ne legyen tök sötét. Fontos, hogy a pogácsával megtalálják a szájukat a hallgatók (vagy lássanak annyit, hogy jegyzetelni tudjanak).

5. Ha rajtunk múlik, időben állítsuk össze a "technikát", mire az első "hallgató" megérkezik, legyen minden kész. Ne akkor másszunk ki az asztal alól. Nem elegáns.

Prezentáció készítés - tanácsok pánik ellen

Ha nem tudjuk hogyan kezdjünk hozzá:

1. Mit - hol - miért. Egy-egy szóval, félmondattal definiáljuk magunkban, hogy miről is van szó.

2. Vegyünk elő egy csomag nagyobb alakú post-it-ot és lássunk munkához. Egy post-it egy diának felel meg - kezdjük el írni a prezentációt. Az első post-it-ra írjuk fel a címet, a másodikra az első dia címét és így tovább.

3. Csak jelezzük egy szóval, egy-egy móricka-ábrával, hogy mi lesz rajta, nem kell aprólékosan kidolgozni.

4. A megírt post-itokat ragasszuk ki az asztalra, a falra, az ablakra, vagy ahol van elég hely. Engedjük el magunkat. Ez most az alkotás folyamata, lehet hibázni, lehet hülyeségeket felírni, lehet logikátlannak lenni.

5. Nézzük meg az eredményt, gondoljuk át újra előről, a feleslegesnek ítélt post-itokat gyűrjük össze és dobjuk ki.

6. Nézzük át újra a maradékot és változtassunk a sorrenden, ha szükséges.

7. Gondoljuk át mennyi időnk van a ppt elkészítésére.

8. Gondoljuk át mennyi idő kellene a ppt elkészítésére.

9. Dobjunk ki annyi post-itot, hogy annyi  maradjon, amennyire időnk van.

10. Üljünk le a gép elé, nyissuk meg a powerpointot és kedzjünk el dolgozni.

10+1. Fogadjuk meg, hogy legközelebb hamarabb kezdünk hozzá.

Mitől jó? #4

A most következő prezentációnak az összeállítása - technikailag - nem telhetett többe fél óránál. Rendkívül egyszerű, semmi csillogás, trükk, ilyesmi. Trükkök helyett vannak NAGY betükkel felírt, EGYSZERŰEN megfogalmazott mondatok. Cél az információ - kevés mennyiségű, de lényeges információ  - átadása, és ez maradéktalanul sikerült is.

Ami nagyon jó:
 - a fogaskerék a 2 és 16 dián: keretbe foglalja a prezentációt és szuggerálja a logót,
 - 6. dia: egy képben elmondja  a lényeget: algából gyártunk üzemanyagot,
 - címlap és az utolsó dia: egyszerű, lényegretörő és a kettő egyforma szerkezetű, szintén sulykol és keretbe foglal.

Néhány szemléletes grafikon pl. a bioüzemanyagok várható térnyeréséről azért még lehetne benne.