Retorika és prezentáció

Kép innen.

Manapság a legtöbben úgy gondoljuk, hogy "tudunk" beszélni, azaz nincs vele különösebb problémánk.

És mivel gond nélkül meg tudjuk magunkat értetni, nem is jut eszünkbe, hogy a nyilvános beszéd "tudománya" bizony egy külön tudomány.

És ez nem véletlenül van így.

A retorikáról van szó.

Régebben a közgondolkodás szerint sem volt kérdés (már az ókori görögök is...), hogy nyilvánosan megszólalni, felszólalni, előadni és érvelni a beszédnek egy különleges, minősített esete és így jelentősen különbözik egy baráti beszélgetéstől, de még egy komolyabb hangvételű üzleti tárgyalástól is.

Aki próbálta, tudja már, hogy hiába van a fejünkben minden szükséges ismeret és gondolat, nyilvános előadás közben gyakran nem úgy "jön ki" belőlünk, nem úgy hangzanak a mondatok, nem azt a hatást érjük el, amit szeretnénk, ha nem szántunk elég időt és energiát a felkészülésre.

A retorika a wikipédia szerint: " a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett. Később a nem szépirodalmi műfajok elméletét jelentette. Iskolai tantárgy volt a beszéd- és értelemgyakorlat mellett. Ma a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását."

Ma tanfolyamokon, felsőoktatási továbbképzéseken lehet elsajátítani a retorika alapjait. A Google keresőbe a "retorika oktatása" címszót beírva számos iskolát találhatunk. További ismereteket szerezhetünk a retorika.lap.hu oldalon is.

Egy termék- vagy cégbemutatónál, egy konferencia-előadás alkalmával a helyzetek és az elvárások általában kisebbek, így ezen szituációk megoldása nem igényel mély retorikai ismereteket. De az,
- hogy a gondolatainkat össze kell szedni előre,
- hogy beszédünk logikáját át kell gondolni,
- hogy beszédünk célját tisztázni kell magunkban,
minden esetben igaz és megkerülhetetlen. (A "majd megoldom valahogy" csak a nagyon-nagyon  nagy rutinnal rendelkezőknél működik.)

Nagy segítség, ha előadásunkat próbaként be tudjuk mutatni egy őszinte, erős kritikai érzékkel bíró, de laikus ismerősnek. Érdemes meghallgatni a véleményét és azt, hogy ő mit értett meg előadásunkból.

Itt is, minden az életben oly sok esetben, a gyakorlással a rutin is kialakul és a tapasztalat felhalmozódáséval egyre kevesebb gyakorlásra lesz szükség.

Van akinek a nyilvános beszéd ösztönösen könnyebben megy, de ezt is - mint bármi mást - bárki képes elsajátítani.

Gördülékeny prezentáció - hogyan kerüljük el a kínos csendet

Egy praktikus ötlet arra vonatkozóan, hogy hogyan kerüljük el a két dia között beálló csendet és szünetet.

A legtöbb prezentáció úgy készül és úgy áll össze, hogy egy gondolatmenet egy diához kapcsolódik, azaz   1 gondolat = 1 dia,     így tehát, mikor egy gondolat véget ér, és még nem kezdődött el a következő gondolat/nem jelent meg a következő dia, akkor bizony egy rövid szünet keletkezik.

Miért baj ez?

Ez a szünet

- egyrészt baj azért, mert a közönség figyelme lekötetlen marad és lehetőség adódik az előadástól és tőlünk független figyelemlekötő gondolatok felbukkanására a közönségben ülők fejében (mi lesz az ebéd? mit kell még csinálnom délután? vajon fog esni holnap?).

- másrészt baj azért, mert mi magunk, mint előadók is megakadunk egy pillanatra és újra fel kell vennünk az előadás fonalát a következő dia megjelenését követően. És az pedig közismert tény, hogy valamit folyamatosan működtetni mindig kevesebb energiát igényel, mint ki-be kapcsolgatni.

Hogyan kerülhetjük el ezt a haszontalan szünetet?

Készüljünk rá és a megelőző diához tartozó gondolatmenet végén, szünet tartása nélkül, gondoskodjunk egy rövid átvezető mondatról, ami felvezeti a következő diát. Itt olyasmikre kell gondolni, mint például:

.....Ezek alapján tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy...

.....A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy...

.....A folyamat következő lépése pedig...

Ezeket az átkötéseket a prezentáció begyakorlásakor érdemes kitalálni és megjegyezni. Sőt, pánik esetére érdemes lehet a saját prezentáció-vázlatra az egyes diák mellé fel is jegyezni az átkötőszövegeket, így rövidzárlat esetén is jó szolgálatot tudnak tenni.

Kép és ötlet innen.

Felkészülés és gyakorlás

A most következő prezentáció egy újabb remek prezentáció arról, hogy miért is fontos dolog a prezentáció, hogyan érdemes egy prezentációra felkészülni és miért olyan fontos a gyakorlás.

A tartalmon kívül a prezentációra is érdemes figyelni, mert az is nagyon profi.
A prezentáció alatt a slide-ok feliratait lefordítottuk magyarra.

1. A beszéded mérgező
2. A kommunikáció egy univerzális emberi jellemző.
3. Mindenki kommunikál.
4. Szóban.
5. Non-verbálisan (azaz nem szóbeli eszközökkel).
6. Vizuálisan.
7. Zenével.
8. Étellel vagy ízekkel.
9. Mozgással.
10. Hát igen. Körülbelül az idő kezdete óta kommunikálunk.
11. Mégis, a kommunikáció az egyik legkevesebbet gyakorolt emberi jellemző is egyben.
12. Az egyetlen és legnagyobb probléma a kommunikációval...
13. ..az az illúzió, hogy megtörtént (G. B. Show)
14. Mindenki azt mondja: Én egy nagyszerű kommunikátor vagyok!
15. Mégis - fogadd el tőlem - a legtöbben nem vagyunk azok.
16. Megjegyzés: az átlagos előadóval szemben a bohócok VALÓBAN nagyszerű kommunikátorok!
17. Lekötnek és megmozgatnak másokat.
18. Közönség-központúak.
19. Kockázat-vállalók.
20. Nancy Duarte (www.duarte.com) szerint a megkérdezett vezetők 86,1%-a gondolja úgy, hogy az erős kommunikáció közvetlen hatással van a sikereire.
21. Mégis, mindösszesen 25,2%-uk gyakorol többet, mint 2 óra egy nagy téttel bíró prezentáció előtt.
22. Kifejlesztettünk egy SZÁRAZ kommunikációt.
23. Hogyan tudjuk kifejleszteni a NAGYSZERŰ kommunikációt?
24. Először is tanuljuk meg, hogy minden prezentáció nagy téttel bír. (Nancy Duarte: Slide:ology)
25. A kommunikáció, úgy mint minden beszélgetés, megbeszélés, prezentáció és iskolai előadás - nagy téttel bír.
26. Öt tipp a kommunikációs fejlődéshez:
27.  1. Értsd meg a közönségedet
28.      Alkalmazkodj a közönség visszajelzéseihez.
29.      Az érzelmek cselekvésre ösztönzik a közönséget.
30.      Közönség nélkül nincs rezonancia (azaz együttrezgés).
31.      Ne önző légy, hanem önzetlen.
32.  2. A látás kiüt minden más érzékelést
33.      A felsorolások ölnek
34.      Párosíts egy képet és egy tiszta gondolatot. Segíts a közönségnek minél több információt hosszú időre megjegyezni.
35.      A Compfight és a Flickr a barátaid. Válassz "creative commons" képeket, jelöld meg a forrást.
36.  3. Készülj fel és gyakorolj
37.      Szánj elég időt a kommunikációra.
38.      36 - 90 óra kell egy 1 órás, 30 diás prezentációra: elemezni a közönséget, ötleteket gyártani, forgatókönyvön gondolkodni, vizuális tervezést végrehajtani.
39.      Soha ne hagyd elszállni a beszédedet! (A felkészületlenség prezentációs idegességhez vezet.)
40.      Próbálj úgy, mint a TEDen előadók. Minden rövidebb a beszéd, annál több idő marad az ismétlésre. (Nancy Duarte)
41.  4. Légy empatikus a közönséggel. 
42.      A közönség a barátod, nem a riválisod.
43.      Észre kell vennünk, hogy mindannyian különbözőek vagyunk abban, ahogy a világot észleljük.
44.      És ezt a felismerést útmutatóként kell használnunk a másokkal való kommunikációban.
(Tony Robbins)
45.      Koncentrálj arra, hogy megkülönböztesd magad másoktól.
46.      Sir Ken Roobinson, az iskola megöli a kreativitást. Egy empatikus beszéd: 13,4 millió néző.
47.      Ne adj elő olyan prezentációt, amit nem szeretnél végigülni. (Nancy Duarte)
48.  5. Folyamatosan fejleszd a képességeidet.
49.      Olvass, iratkozz fel, kövess. Megjegyzés: ezek csak példák a számtalan lehetőség közül.
50.      Olvass - a prezentálás új útjairól.
51.      Olvass - a tartalomról és az előadás módról.
52.      Olvass - a vizuális tervezésről.
53.      Iratkozz fel blogokra (philpresents, ethos3).
54.      Iratkozz fel oldalakra (six minutes, creative communications).
55.      Kövesd: empowered presentations, slides that rock).
56.      Kövesd: Jessedee, Emiland.
57.      Kövesd: David Crandall, Mars Dorian.
58.  Ez itt nem a legerősebb, sem nem a legintelligensebb faj a túlélő fajok között..
59.  ...de a legfogékonyabb a változásokra. (Charles Darwin)
60.  Turbózd fel a beszédedet és változtasd meg a világot!

5 gondolat...a gyakorlásról

  foto: bjearwicke

A prezentációnkat, az előadásunkat "fellépés" előtt gyakorolni kell. Gyakorolni kell azért, hogy időben kiderüljenek a logikai bukfencek, hogy megtanuljuk, mikor kell entert nyomni és persze azért is, hogy kitaláljuk, hogy mondanivalónkat hogyan tudjuk a leghatásosabban és legfrappánsabban elmondani.

Egy jó prezentáció olyan, mint egy tánc: az előadó és a prezentáció felváltva válik hangsúlyossá, hol az egyik fontos, hol a másik, és így egyik sem válik soha unalmassá (példa itt).

5 gondolat a gyakorlásról:

1. A legfontosabb, hogy csináljuk. A kevés gyakorlás is több a semminél.
2. Beszéljünk fennhangon. Nem kell hozzá hallgatóság, csinálhatjuk egyedül nyugodtan.
3. Mérjük az időt. Tudnunk kell, hogy menni ideig fogunk beszélni.
4. Gyakorlás közben születnek a frappáns átkötések - megfogalmazások. Jegyezzük fel ezeket a vázlatunkra, agyi áramszünet esetén életmentő lehet.
5. Soha ne magoljuk be szóról szóra az előadást.