Nyilak rajzolása - PowerPoint 2010

Nyilat rajzolni kettő (2) féleképpen lehet.

1. Vonalat rajzolunk és a két végére biggyesztünk egy-egy nyílhegyet. Ezzel a módszerrel vékonyabb nyilakat lehet rajzolni, tehát ott érdemes alkalmazni, ahol vékonyabb nyilakra van szükség. Tekintve, hogy ez a powerpoint szempontjából "vonal" és nem "alakzat", a kitöltéssel kapcsolatos effektekkel nem tudunk élni.

Eljárás:
1. Vonal rajzolása, mint itt: Vonal rajzolása 1 - PowerPoint 2010
2. Katt a felül megjelenő "Formátum" fülre.
3. Középtájon, a "Körvonal"-ra kattintva állíthatjuk a vonak színét, a vastagságát, hogy szaggatott legyen-e vagy sem és végül a nyílfejeket.


2. A másik eljárás az, amikor nyíl alakzatot rajzolunk. A fenti képen ilyen típusú nyilakat rajzoltam. Itt már korlátlanok az effekt lehetőségek, kitölthető mindenféle anyagmintával, adható árnyék, tükrüztethető, elmosható és minden, mi szem-szájnak ingere.

Eljárás:
1. Beszúrás/Alakzatok/Nyilak és kiválasztjuk a szimpatikus nyíl-alakzatot.
2. Kattintás-nyomvatartás-húzással megrajzoljuk a nyilat.
3. A nyíl a fogóival szabadon alakítható, a kilógó pálcájával forgatható. A kis sárga rombuszokkal a nyílfej és a nyílláb szélessége változtatható.
4. Felül, a megjelenő "Formátum" fülre kattintva, ismét középtájon látjuk a "Kitöltés", "Körvonal", "Effektusok" feliratokat, amik segítségével kedvünkre alakíthatjuk a rajzolt nyilakat.

Mitől műszaki?

Sokat gondolkodtam azon, hogy miben különbözik egy "műszaki" prezentáció egy "nem műszaki" prezentációtól. 

Például attól, hogy a közönség egy speciális kör, általában mérnökök, vagy valamilyen okból műszaki területre tévedt laikusok (politikusok, projektmenedzserek, stb.) A mérnök - legyen az bármilyen is - járt valamilyen iskolába, így lett belőle mérnök, és ebben az iskolában magába szívott valamit (ki többet, ki kevesebbet) abból, amit úgy hívnak, hogy mérnöki gondolkodás.

(Kitérés. Az egyetemen tanultam francia szaknyelvet, egy fél évig talán, összesen. Az egyetlen dolog, ami megmaradt, az egy mondat - magyarul - amit a tanárnőnk mondott arról, hogy mire jó az egyetem. Azt mondta, hogy lehet, hogy mindent elfelejtünk, amit itt öt év alatt tanulunk, de amit biztosan magunkkal viszünk, az a szemléletmód. Kapni fogunk egy szemléletmódot, ami attól kezdve meg fogja határozni a világlátásunkat. És ebben szerintem nagyon igaza volt. Egy mérnök, az mérnök, és mérnökül kell hozzá beszélni. A közgazdászhoz meg közgazdászul, de ez majd egy másik blogban.)

Aztán ami még jellemző a műszaki prezentációra, hogy műszaki rajzokkal van tele, mivel olyan témákról szól, amiknek a megértéséhez elengedhetetlen a rajzi ábrázolás.

Aztán ami még nagyon érdekes sajátosság, hogy  van Tárgya. Általában szól valamiről. Egy gyártmányról, egy projektről, egy fejlesztésről, egy kutatásról. Most mondhatná bárki, hogy minden prezentációnak van tárgya, ami igaz is, de Tárgya nincs. A műszaki prezentációban a Tárgy nagyon-nagyon sokszor kézzel fogható.

A három dologból, amit összeszedtem, kettő tűnik izgalmasnak: a közönség, és a műszaki rajz. Ezekről lesz majd még szó.

5 gondolat...a rajzokról

Rajzokról, mint műszaki rajzokról. Helyszínrajzokról, metszetekről, látványtervekről. Ahány szakterület, annyiféle rajz. Megpróbálok általános lenni.

1. Rajzok esetében talán még fontosabb, mint a szövegek esetében, hogy látszik-e. Sajnos a powerpoint diája meglehetősen behatárolt méretű felület, ahol a rajzok nagyon könnyen hangyányi méretűvé zsugorodnak.
2. Éppen ezért általában a tervrajzok nem is használhatók fel egy az egyben: át kell azokat alakítani, le kell egyszerűsíteni. Szánjuk rá az időt. 
3. Amennyiben fontosnak tartjuk, hogy a tervrajzokat részletekbe menően ismertessük, a tervrajzokat inkább osszuk ki kézbe a hallgatóságnak.
4. Az is megoldást jelenthet, hogy Acrobatban vagy a rajzkészítő programmal (AutoCad, ArchiCad, CorelDraw, Indesign, stb) nyitjuk meg a rajzot - a prezentációt megszakítva - és így illusztráljuk a mondanivalónkat. (Előkészítés kell! Ne az előadás alatt kezdjük el keresgélni a fájlt a gépen.)
5. Ne vesszünk el a részletekben, hacsak nincs nagyon sok időnk. Egy részletrajz megértése annak, aki most látja először - idő. Annyit mutassunk csak, amennyi a rendelkezésre álló idő alatt befogadható.