1. Törekedjünk rá, hogy tudjuk, hol fogunk előadni. Konferenciákon előző nap, vagy reggel, nyitás előtt, lopódzunk be, nézzünk körbe a terembe, álljunk ki a vászon elé, nézzünk végig a széksorokon. Szokjuk a helyzetet.
2. Mikor gyakorolunk az előadásra, képzeljünk magunk elé a termet és az embereket is. Lássuk, hol a vászon és hol van gép.
3. Ha rajtunk múlik, hogy hova kerül a vászon, akkor intézzük úgy, hogy azt mindenki lássa (ez evidensnek tűnik, de hányszor nem sikerül!). Ablak mellé, elé, ahol tűz be a nap, lehetőleg ne rakjuk, semmi nem fog rajta látszani. A surlófénnyel szintén vigyázzunk.
4. A mesterséges világítással addig játszunk, míg meg nem találjuk az ideális megoldást. Ne legyen tök sötét. Fontos, hogy a pogácsával megtalálják a szájukat a hallgatók (vagy lássanak annyit, hogy jegyzetelni tudjanak).
5. Ha rajtunk múlik, időben állítsuk össze a "technikát", mire az első "hallgató" megérkezik, legyen minden kész. Ne akkor másszunk ki az asztal alól. Nem elegáns.
