Amit a közönségről tudnunk kell

kép innen :http://blog.mbabasecamp.com

Amikor a prezentációra készülünk, nem haszontalan dolog készülő előadásukat leendő közönségünk szempontjából is megvizsgálni. Mert az egy dolog, hogy mi fogunk előadni - de nekik kell majd végighallgatni.

Mi az amit érdemes tehát átgondolni?

1. Mi az a jellemző tulajdonság, ami közönségünk minden tagjáról elmondható?
Egy közönségnek általában egy vagy kettő olyan közös tulajdonsága van, ami mindenkire ráillik - ilyen lehet a foglalkozásuk vagy az üzletág, amiben érdekeltek, vagy az élethelyzetük, a lakóhelyük vagy valamilyen közös érdek vagy érdeklődési kör. Ezen információk ismeretében mondanivalónk alátámasztása sokkal hatásosabb lesz.

 - Olyan példákat válasszunk, ami a közönség számára felfogható, amit hozzá tudnak kötni a mindennapi életükhöz. Például ha kisvállalkozóknak tartunk előadást, akkor kisvállalkozókról hozzunk fel példákat és ne az 500 legnagyobb vállalkozással példálódzunk.
 - Idézzünk olyan emberektől, akiket jó eséllyel ismernek és elismernek, vagy rendelkeznek a közönség jellemző tulajdonságával.

2. Mit tudnak a témámról?
Azaz milyen tudásszinttel rendelkeznek arról, amiről beszélni fogunk és mi az, ami őket ezzel kapcsolatban a leginkább érdekli?

- Az előadás fő üzenete (key message) legyen az, amire a közönség leginkább kíváncsi. Különböző közönség különböző fő üzenetet kíván meg, még akkor is, ha ugyanarról a témáról szól az előadásunk. Egy új iszapvíztelenítő gépről szóló előadásnak más az üzenete akkor, ha azt a szennyvíztisztító telep üzemeltetőjének mutatjuk be és más az üzenete, ha a szennyvíztisztító telep tervezőjének kell bemutatnunk. Az üzemeltetőt az érdekli, hogy mennyibe kerül üzemeltetni, a tervezőt pedig az érdekli, hogy mekkora a víztelenítési hatásfoka.
- Készüljünk fel a kérdésekre, amik a fő üzenettel kapcsolatban a közönségtől várható.

3. Milyen érzésekkel viseltetnek a téma iránt?

Mennyire érdekli őket a prezentációnk? Ha tudjuk, hogy valószínűleg érdektelen lesz a közönségünk, találjunk egy erős érvet, hogy miért is hallgassanak végig és ezt előadásunk legelején vessük be.

Retorika és prezentáció

Kép innen.

Manapság a legtöbben úgy gondoljuk, hogy "tudunk" beszélni, azaz nincs vele különösebb problémánk.

És mivel gond nélkül meg tudjuk magunkat értetni, nem is jut eszünkbe, hogy a nyilvános beszéd "tudománya" bizony egy külön tudomány.

És ez nem véletlenül van így.

A retorikáról van szó.

Régebben a közgondolkodás szerint sem volt kérdés (már az ókori görögök is...), hogy nyilvánosan megszólalni, felszólalni, előadni és érvelni a beszédnek egy különleges, minősített esete és így jelentősen különbözik egy baráti beszélgetéstől, de még egy komolyabb hangvételű üzleti tárgyalástól is.

Aki próbálta, tudja már, hogy hiába van a fejünkben minden szükséges ismeret és gondolat, nyilvános előadás közben gyakran nem úgy "jön ki" belőlünk, nem úgy hangzanak a mondatok, nem azt a hatást érjük el, amit szeretnénk, ha nem szántunk elég időt és energiát a felkészülésre.

A retorika a wikipédia szerint: " a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett. Később a nem szépirodalmi műfajok elméletét jelentette. Iskolai tantárgy volt a beszéd- és értelemgyakorlat mellett. Ma a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. Társtudománya a szövegtannak, amely a sikeres közlés, a meggyőző beszéd szempontjai alapján tekinti át a szöveg (beszéd) létrehozását."

Ma tanfolyamokon, felsőoktatási továbbképzéseken lehet elsajátítani a retorika alapjait. A Google keresőbe a "retorika oktatása" címszót beírva számos iskolát találhatunk. További ismereteket szerezhetünk a retorika.lap.hu oldalon is.

Egy termék- vagy cégbemutatónál, egy konferencia-előadás alkalmával a helyzetek és az elvárások általában kisebbek, így ezen szituációk megoldása nem igényel mély retorikai ismereteket. De az,
- hogy a gondolatainkat össze kell szedni előre,
- hogy beszédünk logikáját át kell gondolni,
- hogy beszédünk célját tisztázni kell magunkban,
minden esetben igaz és megkerülhetetlen. (A "majd megoldom valahogy" csak a nagyon-nagyon  nagy rutinnal rendelkezőknél működik.)

Nagy segítség, ha előadásunkat próbaként be tudjuk mutatni egy őszinte, erős kritikai érzékkel bíró, de laikus ismerősnek. Érdemes meghallgatni a véleményét és azt, hogy ő mit értett meg előadásunkból.

Itt is, minden az életben oly sok esetben, a gyakorlással a rutin is kialakul és a tapasztalat felhalmozódáséval egyre kevesebb gyakorlásra lesz szükség.

Van akinek a nyilvános beszéd ösztönösen könnyebben megy, de ezt is - mint bármi mást - bárki képes elsajátítani.

Gördülékeny prezentáció - hogyan kerüljük el a kínos csendet

Egy praktikus ötlet arra vonatkozóan, hogy hogyan kerüljük el a két dia között beálló csendet és szünetet.

A legtöbb prezentáció úgy készül és úgy áll össze, hogy egy gondolatmenet egy diához kapcsolódik, azaz   1 gondolat = 1 dia,     így tehát, mikor egy gondolat véget ér, és még nem kezdődött el a következő gondolat/nem jelent meg a következő dia, akkor bizony egy rövid szünet keletkezik.

Miért baj ez?

Ez a szünet

- egyrészt baj azért, mert a közönség figyelme lekötetlen marad és lehetőség adódik az előadástól és tőlünk független figyelemlekötő gondolatok felbukkanására a közönségben ülők fejében (mi lesz az ebéd? mit kell még csinálnom délután? vajon fog esni holnap?).

- másrészt baj azért, mert mi magunk, mint előadók is megakadunk egy pillanatra és újra fel kell vennünk az előadás fonalát a következő dia megjelenését követően. És az pedig közismert tény, hogy valamit folyamatosan működtetni mindig kevesebb energiát igényel, mint ki-be kapcsolgatni.

Hogyan kerülhetjük el ezt a haszontalan szünetet?

Készüljünk rá és a megelőző diához tartozó gondolatmenet végén, szünet tartása nélkül, gondoskodjunk egy rövid átvezető mondatról, ami felvezeti a következő diát. Itt olyasmikre kell gondolni, mint például:

.....Ezek alapján tehát arra a következtetésre jutottunk, hogy...

.....A vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy...

.....A folyamat következő lépése pedig...

Ezeket az átkötéseket a prezentáció begyakorlásakor érdemes kitalálni és megjegyezni. Sőt, pánik esetére érdemes lehet a saját prezentáció-vázlatra az egyes diák mellé fel is jegyezni az átkötőszövegeket, így rövidzárlat esetén is jó szolgálatot tudnak tenni.

Kép és ötlet innen.

Mitől jó? #7

Van egy olyan oldal, hogy www.ted.com, ahol sok-sok gondolatébresztő előadás látható.
Előadás tehát, élő emberrel, nemcsak a prezentáció. Innen való a most következő videó is. A 28 nyelvű feliratozás között a magyar is megtalálható.

Az előadó hölgy egy prezentációt is készített az előadásához, amit a videóban szintén látni fogunk. Megfigyelhető, hogy milyen precízen hangolta össze prezentációjának képeit a mondanivalójával, hogy hogyan emeli ki, hogyan hangsúlyozza a prezentációval azt az üzenetet, ami el akar mondani.

A hölgyet nézve és hallgatva kétségünk nem lehet afelől, hogy
- felkészült az előadásra,
- minden mondatának és gesztusának helye van,
- tudja miért ad elő és mi az az üzenet, amit át akar adni a közönségnek.

Szánjuk rá azt a 20 percet, hogy meghallgassuk.

Ja, hogy miről szól? Arról, hogyan lehet az, hogy a sok digitális kapcsolatunk mellett egyre magányosabbak vagyunk.

Sherry Turkle: Kapcsolódva, mégis magányosan?





A TED-ről bővebben itt: http://www.ted.com/pages/about

Prezentáció előadó nélkül

Valószínűleg a prezentáció eredetileg valóban egy előadói műfaj volt, azaz volt az ember - az előadó -, és őt kísérte a prezentációja. Segítette, kiegészítette, támogatta.

Aztán, később, a prezentációs szoftverek világában megszületett egy új műfaj:  az előadó nélküli prezentáció. Az előadó nélküli prezentáció tulajdonképpen egy önkifejezési forma is, valahol a vers, a novella, a fényképészet és a festészet határmezsgyéjén. Az előadó nélküli prezentáció előadó nélkül is megállja a helyét: narráció nélkül is átadja az üzenetet.

Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár. Az előadó nélkülire szerkesztett prezentációt elő lehet adni élőszóban is, közönséggel, de az élőszóval tervezett prezentáció nem állja meg a helyét önállóan.

Mire jó?

- Önéletrajz helyett.
- Előrehaladási jelentés helyett.
- Működési leírás helyett.
- Folyamat-ismertetés helyett.
- Reklámfilm helyett.
- Bármi helyett.

Miért jó?

- Szakaszosan adagolt információ: nincs unalom, nincs info-túlterhelés.
- Képi, rajzi, grafikai kiegészítések.
- Lapozható és visszalapozható (ellentétben egy videóval).
- Rövid, gyors, egyszerű és izgalmas.

Példa: