Információ szemléltetés grafikonnal - „darabolós” módszer

Prezentációinkban sokszor használunk grafikonokat, mivel valóban kiváló szemléltető eszközök és nagy segítséget jelentenek abban , hogy a számokat és trendeket kézzelfoghatóvá tudjuk tenni.

Mégis sokan és sokszor esünk abba a hibába, hogy azt gondoljuk, hogy az az összetett grafikon, amit napokon keresztül szerkesztgettünk, hallgatóságunknak egy szempillantás alatt áttekinthető és befogadható lesz.

Hogy ez tényleg így legyen, érdemes a grafikonra még egy kis időt szánni és úgy bemutatni a prezentációban, hogy az tényleg segítsen az információ átadásában.

A módszer lényege, hogy a grafikonon szereplő információt egységenként „adagoljuk” a hallgatóság részére. Először mutatjuk pl. a címet, aztán a tengelyeket, a tengely-értékeket, aztán következhet maga a grafikon, végül pedig külön ki is emelhetjük azt, amit ábrázolni szerettünk volna valójában.  

Kicsit ahhoz hasonlít ez a módszer, mintha ott helyben rajzolnánk meg a közönségnek a grafikont egy táblára vagy egy papírdarabra.

A módszert az alábbi egyszerű  grafikonnal szemléltetjük. (Képek klikkre nőnek.)

Holnemvolt Zrt. nyereségének alakulása hagyományos grafikonnal:

  

És a „darabolt” információ módszerével:

 

PowerPoint segítség itt.

 

Műszaki marketing

 

kép innen: www.creativetechnicalmarketing.com

A műszaki jellegű termékeket is el kell adni. Akár régi termékről van szó, akár újról, akár olyanról, ami már közismert, akár egy világraszóló új találmány. Az eladáshoz pedig muszáj marketing tevékenységet folytatni, mert ugyan állítólag a jó bornak nem kell cégér, de sajnos ma már túl sok a jó bor is - így ez az állítás mára megdőlni látszik.

A marketinghez, mint kifejezéshez sok társult tartalom és érzés tartozik, amiknek a többsége nem feltétlenül pozitív. Sokszor kicsit gúnyosan emlegetjük  …jah, marketing…Pedig marketinget csinálni lehet kulturáltan, tisztességesen és elegánsan is. 

Először is a marketinget ne tekintsük többnek, mint ami. Nevezzük marketingnek egyszerűen azt a folyamatot, amelyben termékünket megismertetjük a potenciális vásárlóval - amely folymatban nem akarjuk a vásárlót manipulálni, sem félrevezetni, sem megtéveszteni. Egyszerűen nem teszünk mást, mint információt terjesztünk – magunkról.

A műszaki marketingnek a lakosságnak szóló része – műszaki cikkek eladása - nem sokban különbözik a nem műszaki jellegű marketingtől  (pl. ruházat, illatszerek).  Sok bennük az érzelmi manipuláció, inkább életstílust adnak el, mint a konkrét terméket: gondoljunk csak az autó, a mobiltelefon vagy a tv-készülék reklámokra.

A business to business kategória – amivel most foglalkozni szeretnénk – hál'istennek ettől kicsit különbözik, de talán nem eléggé. A B2B (business to business) marketing arra az esetre vonatkozik, amikor az eladó és a vásárló is cég, azaz nem magánszemély, azaz másképpen szólva – nem lakosság.

Ebben az eladási szituációban más folyamatok zajlanak le és a termék kiválasztása is más szempontok szerint történik. Ezt a különbséget a marketing ipar alapvetően felismerte – azonban sokszor tűnik úgy, hogy az amúgy felkészült és kidolgozott marketing stratégiák a műszaki jellegű B2B marketinggel mégsem tudnak mit kezdeni.

Amit általában egyértelmű, hogy az eladás során

• Szakember áll szemben szakemberrel: azaz – ideális esetben – a vevő és az eladó is képzett műszakilag.
• A racionalitás többet nyom a latban, mint az érzelmek: azaz sokkal kisebb mértékben szól az kommunikáció az érzelmi manipulációról, sokkal inkább hasznosságról, hatékonyságról, megtérülésről.

 Amin mégis elcsúszhat a marketing-kommunikáció:

• A „szakembert” hihetetlen mennyiségű adattal bombázzák: táblázatokkal, grafikonokkal, bonyolult ábrákkal. Kinek van ma ideje arra, hogy ezeket végignézze és megtalálja a számára fontos információkat?
• Egy egy termék általában több iparágban/szegmensben is eladható – a marketing stratégia ugyanakkor nem veszi figyelembe az adott iparág sajátosságait: a "mindenkinek mindent" elv miatt sokszor irreleváns információk tömege zúdul a potenciális vásárlóra. Az ilyen stílusú – nem személyre szabott, nem vevőközpontú - kommunikáció pedig sokszor több ellenérzést szül, mint szimpátiát.
• A „szakemberről” sokan azt feltételezik, hogy mindenhez ért. Ez legtöbbször nem igaz, azonban sosem fogja bevallani senki. Ne várjuk el a vevőtől, még ha ún. „szakember” is, hogy olyan részletekben ismerje a termékünket, mint mi.

Hogyan lehet jobban csinálni?

• Műszaki és gazdasági adatok strukturálása, koncentrálás a lényeg kiemelésére.
• Egyszerű, könnyen érthető grafikonok, táblázatok minden kiadványban, előadásban, honlapon.
• Vevőközpontú marketing-stratégia kidolgozása. Miért jó a vevőnek, ha a mi termékünket választja: a hatékonyság és a megtérülés egyszerű, könnyen érthető bemutatása.
• Iparág-specifikus marketing: előadások, kiadványok kidolgozása az egyes iparágakra specializáltan.
• Oktatási és ismeretterjesztési feladatok felvállalása: vállaljuk fel, hogy megtanítjuk a vevőt a termékünkhöz kapcsolódó műszaki ismeretekre és vállaljuk, hogy műszaki kérdéseikkel is hozzánk forduljanak tanácsért, nemcsak vásárlás esetén – hosszútávon ugyanis biztos a megtérülés.

A hallgatóság, mint tényező

Mikor felkészülünk egy előadásra és átgondoljuk, hogy miről fogunk beszélni, érdemes pár percet arra is szánni, hogy sorra vegyük, kik ülnek majd a közönség soraiban: sokkal hatékonyabb előadást fogunk tartani, ha figyelembe vesszük, hogy hallgatóságunk mit képes az adott pillanatban befogadni.
- Mennyit tudnak arról, amiről beszélni fogok? - Kell-e rövid áttekintést nyújtani, mielőtt belekezdek a lényegbe?
- Szakemberek vagy laikusok? - Érdemes-e belemenni a részletekbe? Szabad-e szakszavakat használni?
- Nekik miért fontos, amiről beszélni fogok? - Milyen információkkal lehet felkelteni az érdeklődésüket?
- Sokan lesznek? - 100 embernek inkább előadni kell, 10 emberrel akár beszélgethetünk is.
- Mennyire lesznek majd fáradtak? - Ebéd után könnyedebb előadást tartsunk, ebéd előtt minél rövidebbet.
És a többi, és a többi....