5 gondolat...a szövegről
- Kutatások igazolják, hogy nehezebben dolgozzuk fel azt az információt, amit egyszerre látunk és hallunk. Így tehát a hallgatóságunk vagy arra figyel inkább, amit mondunk, vagy arra, ami a diára van írva. Ezért számoljunk le az illúziókkal és csak annyit írjunk fel egy diára, amit egy ránézésre el lehet olvasni.
- A felsorolás (4-5 pontban) nagyon jó eszköz, használjuk bátran.
- A regényrészleteket, hosszú jogszabály- és szabványjegyzékeket inkább osszuk ki papíron. Hiába írjuk fel diára, nem fogják elolvasni. Helyette mérgesek lesznek, hogy egy csomó apró betü, amit "nem látok"/"el kéne olvasnom, de nincs kedvem"/"nem érdekel". Ne frusztráljuk a hallgatóságunkat.
- Egy diára tehát 4-5 szónál több ne kerüljön. A többit mondjunk el szóban, végülis azért vagyunk ott, hogy minket hallgassanak. (Persze, minden eset más és néha többet kell írni 4-5 szónál, de regényt írni tényleg felesleges.)
- Ügyeljünk a láthatóságra. Legyenek NAAAAGY betük és jól látható betük. A háttér és betü színe között legyen nagy a kontraszt. Az, hogy mi a képernyőn jól látjuk, nem elég. Az előadóterem leghátsó sorában ülőnek kell majd jól látni.
