Honnan is jön ez az egész? Miért kell egy számítógépes programmal "slide"-okat csinálni és aztán projektorral kivetíteni? Ki találta ki ezt az őrültséget?
Ha visszalépünk egy kicsit az időben, nem is olyan sokat, csak egy 20-25 évet, amikor még nem volt ennyire elterjedt a számítógép és kapcsolt részeinek használata, találunk valamit az előadótermekben, konferenciákon, megbeszéléseken, amire ma már alig-alig emlékszünk: az írásvetítőt.
Igen, az írásvetítő tualjdonképpen a PowerPoint közvetlen elődje. Úgy is mondhatnánk: PowerPoint 0.0. Az írásvetővel műanyag fóliákra kézzel (később géppel, nyomtatva) felírt szövegeket, ábrákat lehetett kivetíteni falra vagy vászonra. A fóliákra jellemzően hosszú felsorolások és bonyolult ábrák, esetleg hosszú matematikai képletek kerültek fel, és az így tartott előadások többségében pont olyan unalmasak voltak, mint ma a PowerPointos előadások nagy része.
De mire kellett az írásvetítő? Az írásvetítő arra volt jó, és ezért nyilván nagy találmány volt a maga idejében, hogy kiváltotta a krétát, a krétaport és gusztustalan táblatörlő szivacsot. Kényelmes lett, kellemes és többször felhasználható. És ebben a kényelmességben rejlett önnön csapdája is, hiszen az előadás ettől kezdve egy olyan környezetben készült (otthon, irodában), ahol a hallgatóság nem volt jelen. Az előadó elszakadt a hallgatótól és elveszett önmagában.
Szerencsés esetben, amikor van interakció tanár és diák között (előadó és hallgatóság között), és az ábrák, képletek és felsorolások ott születnek meg a helyszínen, frissen felírva a táblára, akkor az előadó tudja, érzékeli, hogy miből és mennyit kell még mondania, mit kell még felrajzolnia, melyik az a részlet, amit még ki kell jobban fejtenie. Az előadás él, mert prezentációja ott helyben születik, interakcióban az előadóval és a hallgatósággal.
De miért is kellett valójában a tábla? Emlékszünk rá? Mire volt jó a tábla az iskolában? Miket írtak fel a tanárok a táblára? Például matematikai képleteket. Grafikonokat. Biológiai ábrákat. Kémiai képleteket. Folyamatábrákat. Évszámokat. Idegen szavakat. Leírhatatlan külföldi neveket.
Azaz olyan dolgokat, amiket pusztán szavakkal elmagyarázni legalábbis nehéz, de az is lehet, hogy lehetetlen.
És azt hiszem, meg is érkeztünk a válaszhoz:
Azért kell a prezentáció, hogy szemléltesse azt, amit pusztán szavakkal elmagyarázni nehéz, vagy lehetetlen.
Viszont valószínűleg egyik tanárnak sem jutott volna eszébe MINDENT felírni a táblára, amit elmondott. Mielőtt leírunk egy hosszú mondatot PowerPointban, tegyük fel magunknak a kérdést:
- Ha ezt táblára kellene kézzel felírnom, akkor is olyan fontosnak tartanám, hogy felírjam?
